Bevándorlási különadó


Már egy ideje a sajtó tele van migránsokhoz kapcsolódó hírekkel, a politika szereplői is sokat foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Ahogy hallgattam a híreket és különböző nyilatkozatokat rádöbbentem arra, hogy az emberek (legyen az politikus vagy egyszerű járókelő) nagy része nem tudja azt sem, hogy a migráns és a menekült nem ugyanaz, legyintenek, és azt mondják: “hát a hírekben is ezt mondták”. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a kifejezés egyike azon szavaknak, amiket nagy mértékben áthat a politika.

Mielőtt rátérnék a címben szereplő szabályozás magyarázatára, és az esetleges kérdések megfogalmazására, szeretném eme fent említett különbséget tisztázni tekintettel arra, hogy nagyon fontos különbséget tenni a migráns és a menekült fogalmak között.

Az ENSZ megfogalmazása szerint menekült az, aki fegyveres konfliktus vagy üldöztetés miatt menekül el a hazájából, míg a migránsok nem közvetlen fenyegetés vagy üldöztetés elől hagyják el országukat.

A két csoportot azért is fontos megkülönböztetni, mert más szabályok érvényesek rájuk. A migránsokkal a nemzeti kormányok saját törvényeik szerint bánnak, a menekültekre azonban nemzetközi jogszabályok vonatkoznak, amit mindenkinek be kell tartania. Ezen két fogalom összekeverése a valódi menekültek helyzetét nehezíti.

2018. augusztus 26. napján hatályba lépett a 2018. évi XLI. törvény. Ezen saláta törvényben (olyan törvények megnevezése, amelyek számos (akár 100-nál is több) különböző jogszabályt módosítanak egyszerre) került szabályozásra a bevezetésre kerülő bevándorlási külön adó. Ezzel Magyarország újra “úttörő” szerepet vállal magára tekintve azon tényt, miszerint jelenleg egyetlen európai országban sincs hasonló szabályozás hatályban.

Mi indokolta ennek a törvények a létrehozását?

A kormány szerint az adatok azt mutatják, hogy a magyar költségvetésnek sokba kerül, hogy az országnak folyamatosan védekeznie kell az illegális migráció és annak következményei ellen.

“A törvényhozás ezért döntött úgy, hogy azok a szervezetek, amelyek az illegális migrációt segítik, bevándorlási különadó formájában járuljanak hozzá a közös terhek viseléséhez.”

Ezen nyilatkozattal igazából  semmi probléma nincs, bárki el tudja képzelni és hinni, hogy a határ folyamatos, nagy erőkkel történő védelme hatalmas kiadást jelent az államnak.

De térjünk is át magára a jogszabályra, a konkrét szabályozásra!

Ha a jogszabály szövegét elolvassuk, akkor megtudjuk, hogy a különadó csak azokat a támogató szervezeteket, vagy ha ők nem fizetik meg az adót, a támogatást felhasználó szervezeteket (kivéve pártok, pártalapítványok és nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján mentességet élvezők) érinti, akik „bevándorlást segítő tevékenységet” támogatnak vagy folytatnak Magyarországon, vagy itt székhellyel rendelkeznek.

Emlékezzünk vissza, hogy nem is olyan régen több olyan szervezetet is “vizsgáltak”, akik a  kormánnyal ellentétes álláspontot képviseltek, és fel merték vállalni a véleményüket. Ennek a szabályozásnak az lesz a következménye, hogy a menekülteket segítő szervezetek munkája egyre jobban ellehetetlenedik, ennek következtében pedig az alapvető emberi jogok sérülhetnek.

Az Amnesty International reakciója a szabályozásra az alábbi volt: “A törvénymódosítás valójában semmilyen legitim célt nem szolgál, ez pusztán a kormány által évek óta támadott, menekültekkel és migránsokkal foglalkozó civil szervezetek elleni propaganda hadjárat újabb fejezete.  (szó szerint idézve)

A szabályozás létrejöttének igazi okát valószínűleg sose fogjuk megtudni, de nem árt átgondolni, hogy vajon tényleg csak a költségvetést érintő hatalmas kiadások miatt került-e sor a megalkotására.

Na de vajon a törvényben milyen tevékenységek számítanak bevándorlást segítő tevékenységnek?


  • médiakampányok, média szemináriumok folytatása, azokban való részvétel,
  • hálózatépítés és működtetés, illetve
  • bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység.

S akkor itt most felmerülhet az olvasóban egy kérdés… Mit is jelenthet a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda tevékenység?

Mert ne is tagadjuk, ez egy igen tág és határtalan megfogalmazás. Ez akár mindenki számára mást jelenhet. Biztos vagyok benne, hogy ha az utcán kószáló embereket megkérdeznénk akkor mindenki más és más választ adna. Akkor itt hogyan is tudják azonosítani, hogy egy adott tevékenység annak számít e?

Véleményem szerint sehogy. A törvényszöveg nem teljesíti, és nem felel meg a jogszabályokkal szemben állított legfontosabb követelményeknek  (pl.: magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, közérthetően és ellentmondásmentesen kell a jogszabályokat megszövegezni), sőt nagyon sok helyen értelmezhetetlen fogalmakat használ, és nem konkretizál.

Na de mi után is fogják a meghatározott szervezetek az adót fizetni? A törvény szövege szerint bevándorlást segítő tevékenységre fordított anyagi hozzájárulás összege után. Ezen összeg után 25 %-os mértékű adót kell majd fizetni.

Lassan a dolgok végére érünk, és szerintem néhány kérdést mindenképpen fel kell tennünk…

Miért most és miért ilyen formában jött létre a szabályozás? Miért tűnik úgy, hogy ezen törvénynek valójában nem teljesen az a célja, mint amit “célként” megfogalmaz? Miért került megalkotásra egy olyan szabályozás, amiben a bevándorlást segítő tevékenységek igencsak tágan és mindenki számára máshogyan értelmezhetők? Vajon ki fogja kidolgozni és pontosítani, hogy egyes tevékenységek alá mely cselekmények tartoznak, hogy mit szabad és mit nem?

És igen… Ahogy az egész szabályozásból látszik, és ahogy az eddigi elemzők többsége is értelmezi (velük egyetértve) én is azt gondolom, hogy ezen szabályozásnak egy igazi célja van méghozzá az, hogy a kormánnyal “szemben álló” és esetleges humanitárius és egyéb menekülteket érintő munkát végző (civil) szervezeteket ellehetetlenítse, és ezzel sikerüljön “megszabadulni” az esetleg hatalmat zavaró tényezőktől…. Nem szabad elfelejteni, hogy a szabályozás több pontban is sérti és ellentétes a véleménynyilvánításhoz való joggal és a tömegtájékoztatás szabadságával, mert a célkeresztbe került szervezetek véleménynyilvánítását korlátozza, illetve nehezíti annak lehetőségét, hogy az emberek, újságolvasók független információkhoz férjenek hozzá hatósági korlátozások nélkül, illetve a sajtószabadság is tovább szűkül, ha az újságok, tévék nem számolhatnak be szabadon ezekről a véleményekről. Kérdésként merül fel továbbá, hogy ez mennyiben fogja befolyásolni a diákok és egyéb személyek véleményét és véleményalkotását az adott témáról…

Jogász szemmel a legelszomorítóbb az egészben, hogy a kormány ezzel a szabályozással azt éri el, hogy esetleg a vele egyet nem értő és véleményüket, továbbá tevékenységüket vállaló (civil) szervezetek elálljanak a kitűzött céljaiktól… De a legfőbb kérdés, hogy ez mennyiben fogja befolyásolni a társadalmat a szabad és objektív véleményformálásban… Ezen gondolatra jelen írásban nem kívánok válaszolni, ezt mindenki gondolja végig és válaszolja meg.

Dr. Mikó Ádám


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.