Ufóknak hirdetni az evangéliumot

Ez a megdöbbentő mondat egyetemi tanulmányaim alatt égett belém. Első olvasatra vagy hallomásra gondolhatnák, mire nincs időm, hogy ilyen bugyutaságon gondolkodok… Nekem is tátva maradt a szám, amikor az én kedves-komoly missziológia tanárom monológ hangon, mintha csak a bevásárlólistát olvasná fel, totál komolyan belefűzte a tananyagba, hogy ha kiderülne, hogy léteznek ufók – pontosabban földön kívüli értelmes élet – akkor egyértelműen nekik is hirdetnünk kell az evangéliumot. Az járt az eszembe: ennek az embernek aztán nagy hite van…

Nagyon abszurd gondolatnak tűnik ugyanis elképzelni egy sci-fi filmet, egy keresztyén Star Wars-t, amiben misszionáriusokat arra képeznek ki, hogy kirepüljenek az űrbe igét hirdetni… Pedig még a cím is jó! Star Wars as Csillagok Háborúja. A betlehemi csillag vs Bar Kohba (arámiul: csillag fia, Krisztus után élt, rómaiak elleni felkelés vezetője volt, a zsidók, akik nem fogadták el Jézust, messiásnak véltek), vagy akár Lucifer is lehetne Krisztus ellenfele, hiszen az ő neve Fényhozót jelent…

De a sci-fi viccet félretéve, átlendülve a döbbeneten, belém hasított egy nagy felismerés, látva a dr-phd-egyházakvilágtanácsatag-külügyes-sokatutazó-tanárom (mindezt mély tisztelettel) komoly arckifejezését, miközben ezt a számomra komikusnak tűnő gondolatot fejtette ki, szóval ekkor belém hasított a felismerés, hogy ez az! Erről van szó! Ez mindennek az alapja! És ez kell nekem is! No nem ufók, hanem ez a hit, ez a teológiai, hitbeli meggyőződés. Profanizálva:

Tök mindegy, mi van, jöhetnek lelki táplálékban hiányt szenvedő ET-k, darabjaira hullhat az ég, előkerülhet Mária Magdolna és Jézus jegygyűrűje a házassági anyakönyvi-kivonatukkal egyetemben – akkor is: az én hitem nem ettől függ.

És ezért hatalmas, csodálatos mondat, gondolat, amin első körben fennakadt a lélegzetem: Ufóknak hirdetni az evangéliumot. Mert ez a meggyőződés azt jelenti: a hitem, a hitünk független a világ változásaitól.

A hit nem a világképen alakul. És: a hit nem puszta világkép.

A hit kapcsolat.

Hány életet kímélt volna meg az egyház, ha ilyen szilárd hite lett volna minden időben? Hány élet veszett el a sok félős, gyöngehitű keresztyén miatt? Hány tudóst hurcoltak meg? Közösítettek ki? Átkozta ki? Lehetetlenítettek el? Vagyis: üldöztek. Koppernikusz, Galileo Galilei stb. Miért? Mert tévtanított? Mert liberális volt? Szabad gondolkodású? Mert a tudománynak nevezett boszorkányságot űzte?

Hála Istennek, ma már – és ez így van régóta – egyházunk is sok tudóssal, minőségi tudománnyal büszkélkedhet! Miért elevenítettem fel mégis egy eltorzult teológia emlékeit? Mert meghökkentő és tanulságos példát szolgáltat témánknak. A korabeli egyház nagy része félt a tudományos fejlődéstől, az új felfedezésektől, mert nem tudta sokáig kezelni, értelmezni azt a feszültséget, ami a világkép alakulása és a Biblia (vélt vagy valós) szavai között volt. Féltek a heliocentrikus világképtől, mert akkor szó szerint értelmezték a teremtéstörténet szavait, miszerint Isten a Földet alkotta elsőként, és a köré rendezett minden mást, a csillagokat, Napot, Holdat is az égre helyezte (1Móz 1). A teremtéstörténetben a Föld van a középpontban. A középkorban nem vették figyelembe, hogy a Biblia nem természetrajzkönyv és nem szakkönyv, hanem szent könyv. Használták koruk világképét és tudományát, de nem tudományos ismeretek átadása volt az írók célja. Hanem a hitvallás átadása. (Pedig az egyházatyák idejében, a patrisztikában tanították, hogy a Biblia szövegének nem csak szó szerinti jelentése van…)

Miért fontos őseink (igen, ők is az őseink, ők is részesei annak a láncnak, amely napjainkig eljutatta a hitet) tévedése számunkra?

Egyrészt, látnunk kell, hogy megcsúfolták önnön hitüket. Hiteltelenek voltak, szépen mondva: vizet prédikáltak, bort ittak, csúnyán mondva: ülepet csináltak a szájukból. És ebbe a hibába mi is bármikor beleeshetünk, mert aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen. Nem vagyunk ugyanis különbek egymásnál…

Másrészt, vajon az ő hitük azon múlott, hogy lapos-e a Föld vagy sem, hogy a Nap kering a Föld körül, vagy fordítva és így tovább?

Vajon az én és a te hited azon múlik, hogy vannak-e ufók vagy nincsenek?

Vajon a Biblia szavain, szent Igéin nyugvó hited azon múlik, hogy teremtett-e Isten máshova életet? Vagy a Földön kívüli élet létezése kapcsán megkérdőjeleznéd a Biblia igazságát? Megteheted… Nyugodtan… Én megtettem azon a missziológia órán egy távoli galaxisban a másodperc töredéke alatt fénysebességgel.

És válaszoltam: Nem, a hitem nem ezen alapszik. A hitem valakin alapszik: magán Istenen. Jézuson. Találkoztam vele, és látom ténykedéseit az életemben. Éltem meg csodákat. És vannak emberek, akik önmagukban Isten erejét bizonyítják, önmagukban csodák, mert az emberi törvényeket nézve bele kellett volna roppanniuk abba, amiket átéltek… De nem roppantak…

És tovább játszottam a gondolattal:

Vajon azon alapszik az én és a te hited, hogy Jézusnak nem volt felesége? És ha kiderülne, megdönthetetlen bizonyítékkal, hogy volt, akkor darabjaira hullana a világod?

Ezen áll vagy bukik a hited?

Nem. Nem gondolom, hogy Jézusnak lett volna felesége, nem valószínű, de se ellene, se mellette nem tartom fontosnak érvelni. Amikor ilyen szenzációs könyvekkel, dokumentumfilmekkel, cikkekkel, előadásokkal állnak elő, akkor olybá tűnik, mintha a keresztyénség hitét akarnák megtörni… (Úgy látszik, ez az egyik motiváció, a másik pedig a nők szerepe az egyházban, de erről majd máskor…) Jó lenne, ha a keresztyénség megnyugodna, és megbeszélné önmagával, hogy ilyesmivel nem lehet megtörni a hitét. Ez sokaknak evidens, de valószínűleg nem mindenkinek. De ha a keresztyénség ezt önmagával tisztázta, akkor el lehet mondani a világnak is, hogy a hitünk szempontjából nem lényeges, hogy volt-e Jézusnak felesége. Mert a mi hitünk nem ezen alapszik, hanem azon, hogy

Isten találkozni akart velünk, emberi formát vett magára, megszületett, élt, meghalt és feltámadt, és azóta is itt van velünk.

Mert Ő a „VelünkIsten”.

Prém Alexandra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.